Adószámunk: 19243283-1-18
Levelezőlista:

phoca thumb l img 20251103 231526A GAE október 11-i, szőcei gyűlésén tartottam előadást a magaslégköri ballonokról.

Idén nyáron két ballont is indítottunk a Szőcei Csillagda udvaráról. Akkor még nem voltam a GAE tagja, hanem egy a csillagvizsgáló működését támogató személy, azóta viszont már becsatlakoztam én is az egyesület közösségének működésébe.

Az előadás elején a magaslégköri személyzet nélküli szabad ballonokról, azok felépítéséről és használatának módjairól beszéltem. Majd rátértem a légkör felépítésére, annak különleges tulajdonságaira, mint a „marsi körülményekre”.

Beszéltem a 2011-es első indításomról, bár képeket arról nem mutattam. Majd már fényképekkel szemléltetve több különleges eredménnyel járó kísérleti indítás eredményét mutattam be. A repülések során készült felvételeken jól felismerhető a Kárpát-medence jellegzetes légköri viselkedése, illetve a tágabb földrajzi környezetünk is az erdélyi Kárpátoktól egészen az Adriáig. Az előadásban bemutattam a repülések közben megfigyelt légköroptikai jelenségeket is. Kitértem Magyarország – elsősorban Körmend térségének – évszakos változásaira a tájképben, valamint az infrastruktúra fejlődésére, például a városok terjeszkedésére és az új úthálózatok kiépülésére.

Végül rátértem az idén augusztusban indított ballonokra, melyek tudományos méréseket végeztek, kísérleteket tettek lehetővé.

Két egymást követő napon két külön szonda indult Szőcéről a felső légkörbe. Útjuk során extrém körülményeket viseltek el: erős UV- és ionizáló sugárzás, -60 °C-nál is hidegebb levegő, valamint 5 mbar légnyomás.

2025 augusztus 13-án, a derült, szélcsendes időt kihasználva a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium csapata és én magaslégköri ballont indítottunk Szőcéről, a Szőcei Csillagda udvaráról. A ballonindításban kulcsszerepet vállaltam, a Széchenyi Egyetem munkatársaként. Céljuk az volt, hogy a szondával minél összetettebb és pontosabb tudományos megfigyelések készülhessenek.

A ballon alatt függő hasznos teher négy részegységből állt: egy ejtőernyő, egy speciális eszközöket tartalmazó gömbből, alatta egy piros dodekaéder alakú egységből, valamint a fő szondamodulból. A saját fejlesztésű rendszer többféle nyomkövető eszközt tartalmazott, amelyekkel pontosan követhető volt a ballon útvonala. A legtávolabbi közvetlen rádiós kapcsolat a csehországi Plzeň (Pilzen) melletti vevőállomással jött létre, mintegy 400 km távolságból, HA1NX-11 hívójellel. A ballonra Geiger-Müller-számlálót is felszereltek. A repülés során mért maximális érték a földfelszíni háttérsugárzás több mint huszonhétszerese volt. A szondán kívül és belül is helyet kaptak magvak, amelyek magaslégköri körülmények által kiváltott genetikai változásait Barla Ferenccel, a Széchenyi Egyetem sugárfizikusával közösen vizsgáljuk.

A repülés során kamerák rögzítettek a tájról látványos felvételeket. A szonda 12:39-kor indult, 2 órán át volt a levegőben, és elérte a 35.157 méteres csúcsmagasságot. A leszállás Körmend melletti egyik erdőben történt.

2025 augusztus 15-én az ideális meteorológiai körülmények adta lehetőséget újra kihasználtam saját csapatommal. Szőcén, a csillagvizsgáló mellett megtörtént a második ballonindítás. A műszeregyüttes három fő részegységből állt: egy ejtőernyőből, egy szürke dodekaéderből és egy rózsaszínű dobozból. Az eszköz Ausztriában, Güssingben (Németújvár) ért földet, a helyi Halastótól néhány méterre. Kijelenthető, hogy igazából másodperceken múlt, hogy nem a vízbe pottyant a műszeregyüttes, mivel gyakorlatilag egy kis félszigeten ér földet. Ha fél perccel előbb vagy később indult volna, akkor vizes lett volna a helyzet.

A kivetített képeken látható volt, ahogy a néhány fős csapat szereli és indítja a ballont. Károly Lajos, a helyi csillagvizsgáló vezetője és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (GAE) elnöke, továbbá Edvi Balázs (keszthelyi rádióamatőr, villamosmérnök) és az én munkám látható.

A műszeregyüttes több nyomkövetőt és adatrögzítőt tartalmazott, valamint ebben a kísérletben is helyet kaptak növényi magok. Barla Ferenccel itt is az ionizáló sugárzásnak kitett növényi magvak csírázási képességének és növekedésének vizsgálatát vizsgáltuk. Ebben a kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a felbocsátott magok a földfelszíni kozmikus sugárzás többszörösének hatására milyen módon csíráznak, illetve növekednek a lent maradt kontroll csoporthoz képest.

A ballon 12:40-kor indult és 14:33-kor ért földet. Csúcsmagassága 33.625 méter volt. A szonda kamerája a teljes utat rögzítette normál látómezővel, így a táj torzításmentesen volt látható. A felvételeken Szőce, Zalalövő, az Őrségi Nemzeti Park, Szombathely, Körmend, Zala vármegye nagy része, valamint a Balaton és a Föld görbülete is felismerhető. A képsorokon az égbolt fokozatosan elsötétül; ennek oka, hogy nagy magasságban a légkör már nem szórja olyan intenzíven a kék fényt. A felvételek között a holdnyugta is megfigyelhető, amikor is a Hold egy halvány foltként látható a horizont felett. Érdekességként még említhető, hogy a landolás után az ég felé néző kamera egy gólyát is megörökített. A begyűjtés a németújvári vár tövében történt. Mindkét ballonrepülés sikeresen teljesítette kitűzött célját.

A bemutató folyamán körbe adtam a sztratoszférát megjárt szonda egyes részeit, hogy a résztvevők kézbe vehessék és közelről megvizsgálhassák őket. Emellett bemutattam a földi vevőegységeket is, köztük az SDR-alapú rádiót, a telemetriai dekódert és röviden ismertettem, miként történt a jelek vétele, a pozíció követése és az adatok kiértékelése.

Végül az előadásom után már este a társaságban az érdeklődőkkel a ballonozás rejtelmeiről beszélgettünk.

Ki van jelen

Oldalainkat 61 vendég és 0 tag böngészi

A naprendszer mitológiája

solarsystem

1sz gae

Hasznos applikációk

skymap